Visszaélés-bejelentés

VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI SZABÁLYZAT
 
KÖNIGFRANKSTAHL Kft.
 
Kelt: Dunaharaszti, 2023. november 15.
 
 
I. BEVEZETÉS
 
A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: „Panasztörvény”) 18. § (1) bekezdésében foglalt jogszabályi kötelezettség alapján a KÖNIGFRANKSTAHL Kft (székhelye: 2330 Dunaharaszti, Mechwart András u. 1.; cégjegyzékszám: 13-09-191091; adószám: 12632321-2-44) – a továbbiakban:
„Társaság” – az alábbi visszaélés-bejelentési szabályzatot (a továbbiakban: „Szabályzat”) alkotja:
 
II. DEFINÍCIÓK
 
Panasz: olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.
 
Közérdekű bejelentés: olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
 
Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
 
Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat.
 
Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.
 
III. VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER
 
A) A bejelentés tárgya
 
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben (a továbbiakban: „Rendszer”) jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
 
B) A bejelentők köre
 
A Rendszerben bejelentést tehet:
 
a) a Társaság által Foglalkoztatott;
b) az a Foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;
c) a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
d) az egyéni vállalkozó, egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll; e) a Társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyvezető, ügyviteli, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy
f) a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
g) a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;
h) a Társasággal a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.
 
C) A bejelentés módja
 
A bejelentést a Társaság kamarai jogtanácsosánál, dr. Szakács Ritánál (telefonszám: +36 20 980 6371)
– a továbbiakban: „Bejelentővédelmi Megbízott”.
lehet megtenni.
 
A bejelentés megtételekor a bejelentő az alábbi adatokat, információkat (a továbbiakban: „Bejelentés Tartalmi Elemei”) köteles megadni:
A bejelentési formanyomtatvány jelen Szabályzat 1. sz. mellékletét képezi. Ennek használata a bejelentés során nem kötelező, ugyanakkor a bejelentésnek a Bejelentés Tartalmi Elemeit tartalmaznia kell.
 
A bejelentés során a bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tényszerű tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak.
 
A rosszhiszeműen tett bejelentés továbbításra kerülhet az érintett személy és a hatáskörrel rendelkező hatóságok (harmadik személy) részére, amely polgári jogi és büntetőjogi következményekkel is járhat. 
 
A jóhiszeműen tett, de az eljárás során megalapozatlannak bizonyuló bejelentések esetén a vizsgálat harmadik személyek értesítése nélkül kerül lezárásra.
 
D) A bejelentés kivizsgálása
 
A Bejelentővédelmi Megbízott a Rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított 7(hét) napon belül a bejelentés megtételéről írásbeli visszaigazolást küld a bejelentő számára, amelynek keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást nyújt az eljárási- és adatkezelési szabályokról
(jelen Szabályzat 2. és 3. sz. melléklete).
 
A Bejelentővédelmi Megbízott a hozzá érkezett bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a kézhezvételtől számított 30(harminc) napon belül kivizsgálja. 
 
Ezt a határidőt különösen indokolt esetben lehet meghosszabbítani, amelyről a bejelentőt a kivizsgálás várható időpontjának és a határidő meghosszabbítás indokainak egyidejű közlése mellett tájékoztatni kell. A kivizsgálás határideje ez esetben sem haladhatja meg a 3 hónapot.
 
A bejelentés kivizsgálása során a Bejelentővédelmi Megbízott kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.
 
A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
 
a) a bejelentést azonosítatlan bejelentő tette meg,
b) a bejelentést nem a jelen Szabályzat III/B pontja szerint erre jogosult személy tette meg,
c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve a
d) a közérdek, vagy nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
 
A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás, illetve egyéb visszaélés orvoslására.
 
Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
 
A Bejelentővédelmi Megbízott a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről, és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a Bejelentővédelmi Megbízott a fentiekről a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.
 
A Bejelentővédelmi Megbízott világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a Rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra.
 
E) A bejelentéssel kapcsolatos adatkezelés szabályai
 
A Rendszer keretei között
a) a bejelentőnek
b) annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és
c) annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet,
 
a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők a bejelentés kivizsgálásában közreműködő Bejelentővédelmi Megbízott által.
 
A Rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell a fentiek hatálya alá nem tartozó személyes adatokat.
 
A bejelentő személyes adatai – a nyilvánvalóan rosszhiszemű, valótlan adatokat, információkat közlő bejelentő adatainak kivételével – csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv vagy hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv vagy hatóság az adatok kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai a hozzájárulás nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
 
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot, információt közölt és
 
a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, 
b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
 
Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírás szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy
számára.
 
A Rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett a bejelentésre vonatkozó, a Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok
védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.
 
A személyazonosságát felfedő bejelentő, a bejelentésben érintett személy illetőleg az a személy, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a Társaság más szervezeti egységéve vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.
 
A bejelentésben érintett személyt és azt a személyt, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogokról, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményeinek megfelelően biztosítani kell, hogy a bejelentésben érintett, illetőleg a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse és azt bizonyítékokkal támassza
alá. A bejelentésben érintett, illetőleg a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.
 
Ha a bejelentés alapján indult vizsgálat során kiderül, hogy a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem indokolt, a bejelentésre vonatkozó személyes adatokat a Társaság a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törli.
 
Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a bejelentésre vonatkozó adatokat a Társaság legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig kezeli.
 
F) A bejelentők védelme
 
Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,
a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
b) amelyet a jelen Szabályzat III/B. fejezetében meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg,
 
jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. 
 
Hátrányos intézkedésnek (a továbbiakban: „Hátrányos Intézkedés”) minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen,
a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
b) a „lefokozás” vagy az előléptetés megtagadása,
c) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása,
d) a képzés megtagadása,
e) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia,
f) a foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása, 
g) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
h) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód.
i) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé alakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
j) egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
k) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
l) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet,
m) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása,
n) az áru- és szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása és
o) az engedély visszavonása.
 
A fenti a)-o) pontok szerinti Hátrányos Intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során –
ha a bejelentő a bejelentés jogszerűségét bizonyítja –
 
a) vélelmezni kell, hogy a Hátrányos Intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor,
és
b) a Hátrányos Intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a Hátrányos Intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.
 
A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a
bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében,
kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A bejelentő az e bekezdésben foglaltakra valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.
 
A bejelentés megtétele jogszerű, ha
 
a) a bejelentő a bejelentését a jelen Szabályzat szerinti Rendszerben, a jelen Szabályzatban, illetve
a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg;
b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
 
A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki
 
a) a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
b) a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja -, akit a fenti a)-o) pontokban nevezett Hátrányos Intézkedés érhet.
 
Fontos, hogy a jelen fejezetben taglalt bejelentővédelem kizárólag akkor illeti meg a bejelentőt, ha az érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Panasztörvény 1. és 2. sz. mellékletében szereplő európai uniós jogi aktusok vagy azok végrehajtását, az azoknak való megfelelést biztosító jogszabályi rendelkezések hatálya alá tartozik. Ennek megfelelően a bejelentőt kizárólag a következő területeket érintő bejelentése esetén illet meg a bejelentővédelem teljes arzenálja:
 
A bejelentők védelmére egyebekben a Panasztörvény 41-49. §§-ai irányadóak.
 
G) Záró rendelkezések
 
A jelen Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a Panasztörvényben foglaltak az
irányadók.
 
Jelen Szabályzat rendelkezéseit 2023. december 17. napjától kell alkalmazni.
 
Dunaharaszti, 2023. november 15.
 
1. sz. melléklet a Visszaélésbejelentési szabályzathoz
 
VISSZAÉLÉS BEJELENTÉSE
FORMANYOMTATVÁNY
 
I. Bejelentőre vonatkozó adatok:
Bejelentő neve (magánszemély vagy jogi személy): ...................................................................................
Bejelentő lakcíme/székhelye: ......................................................................................................................
Bejelentő elérhetőségei (e-mail cím és/vagy telefonszám): ........................................................................
Jogi személy esetén a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének neve: .............................................
 
A fenti személyes adatok kezelésének célja kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése. A bejelentő a bejelentés során megadott adatai fenti célból való kezeléséhez a bejelentés megtételével a hozzájárulását adja.
 
II. A bejelentésben érintett személyre vonatkozó adatok:
 
A bejelentés érintett, magatartásában kifogásolt személy(ek) és szervezet(ek) neve:
.....................................................................................................................................................................
 
III. A bejelentendő eset részletes leírása:
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
 
 
IV. Az eset kapcsán felmerült valamennyi lényeges információ:
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
.....................................................................................................................................................................
 
A bejelentő nyilatkozik, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tényszerű tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak.
 
A bejelentőnek tudomása van arról, hogy a rosszhiszeműen tett bejelentés továbbításra kerülhet az érintett személy és a hatáskörrel rendelkező hatóságok (harmadik személy) részére, amely polgári jogi és büntetőjogi következményekkel is járhat.
 
A bejelentő úgyszintén tudomással bír arról, hogy a jóhiszeműen tett, de az eljárás során megalapozatlannak bizonyuló bejelentések esetén a vizsgálat harmadik személyek értesítése nélkül kerül lezárásra.
 
 
.............................., 202.. ..............................
 
...............................................
Bejelentő
 
 
2. sz. melléklet a Visszaélésbejelentési szabályzathoz
 
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
 
1. ADATKEZELŐ:
a továbbiakban: „Adatkezelő”
 
2. A BELSŐ VISSZAÉLÉSBEJELENTÉSI RENDSZER (a továbbiakban: „Rendszer”) KERETEI KÖZÖTT ELENGEDHETETLENÜL SZÜKSÉGES SZEMÉLYES ADATOK
 
A Rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve
egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.
A Rendszerben az alábbi személyes adatainak kezelésére kerülhet sor:
A Rendszer keretei között kizárólag a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok kezelhetők.
 
Az adatkezelés jogalapja
 
Az adatkezelés jogalapja a GDPR Rendelet 6. cikk (1) bekezdés c) pontja, azaz az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges, ugyanis az Adatkezelő a bejelentést a Panasztörvény (2023. évi XXV. törvény) értelmében köteles kivizsgálni és ezzel összefüggésben a nevezett személyes adatokat kezelni.
 
Az adatkezelés célja
 
A Rendszer keretei között a fenti 2. pont szerinti személyes adatok kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők. Az e rendelkezés hatálya alá nem tartozó személyes adatok haladéktalanul törlésre kerülnek a Rendszerből.
 
Az adatkezelés időtartama
 
Ha a bejelentés alapján indult vizsgálat során kiderül, hogy a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem indokolt, a bejelentésre vonatkozó személyes adatokat az Adatkezelő a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törli.
 
Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a bejelentésre vonatkozó adatokat az Adatkezelő legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig kezeli.
 
A kezelt személyes adatok továbbítása
 
A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv vagy hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv és hatóság annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult.
 
A bejelentő személyes adatai a hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
 
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt és ezzel összefüggésben bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja merül fel ellene, és/vagy valószínűsíthető, hogy ezzel másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, a személyes adatait az erre vonatkozó eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek a kérelmére át kell adni.
 
Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személy tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.
 
3. A BEJELENTŐ JOGAI
 
Az adatkezelés kapcsán a bejelentőt és azokat a személyeket, akiknek a személyes adatai a Rendszer keretei között kezelésre (a továbbiakban: „Érintett”) kerülnek az alábbiakban részletezett jogok illetik meg:
 
a) Átlátható tájékoztatáshoz való jog: az adatkezelést megelőzően és közben is joga van az Érintettnek arra, hogy a kezelt adatokról és az adatkezelésről magáról is tájékoztatást kapjon, ennek része a jelen tájékoztató is.
 
b) Tárolt adatokhoz való hozzáférés joga: az Érintett jogosult arra, hogy információt kérjen a róla tárolt adatokról és az adatkezelés egyes elemeiről (különösen: adatkezelés léte, célja, jogalapja, kezelt adatok köre, adatkiadás harmadik személyek részére, adattárolási idő, joggyakorlások módja, jogorvoslati lehetőségek, adatforrás, profilalkotás, automatizált döntéshozatal, garanciák, stb.).
 
c) Helyesbítéshez való jog: téves adat esetén az Érintett kezdeményezheti az adat helyesbítését.
 
d) Törléshez (elfeledtetéshez) való jog: az Érintett kérheti az adat törlését, ha:
− az adatra nincs szükség abból az eredeti célból, amiért azt gyűjtötték;
− az Érintett az adatkezelésre vonatkozó hozzájárulását visszavonja;
− az Érintett tiltakozik az adatkezelés ellen és nincs más ok, jogalap az adatkezelésre;
− az adatkezelés jogellenes;
− jogi kötelezettség előírja a törlést;
− az adatgyűjtésre információs társadalommal összefüggő szolgáltatás kínálásával kapcsolatban került sor.
 
e) Tiltakozáshoz való jog: közérdekű vagy jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben az Érintett tiltakozhat; ebben az esetben az Adatkezelő csak akkor jogosult az adatot továbbra is kezelni, ha azt olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, melyek az Érintettel szemben elsőbbséget élveznek, vagy jogi igényérvényesítéshez kapcsolódnak.
 
f) Adatkezelés korlátozásához való jog: jogellenesen kezelt adatok esetén, illetve a jogszabály által megengedett egyéb esetben kérhető az adatkezelés korlátozása. 
 
Az Érintett a fenti jogaival bármikor élhet. Az erre irányuló kérelmet az Érintett az alábbi e-mail címre: [email protected] vagy az Adatkezelő 2330 Dunaharaszti, Mechwart András utca 1. alatti postacímére küldheti meg írásban. A kérelem szóban is előterjeszthető az Adatkezelő mindenkori
adatvédelmi felelősénél:
 
Adatvédelmi felelős neve: Pete Gábor
Telefonszáma: +36 30 350 0315
E-mail címe: [email protected]
 
Az adatvédelmi kérelmek elintézésének határideje:
Az Adatkezelő a beérkezett kérelmeket megvizsgálja, és azokat haladéktalanul, de nem később, mint egy hónapon belül – kivételes esetben a jogszabály által megengedett ennél hosszabb határidőben – elintézi, vagy azt (indokolással ellátva) elutasítja. Adatkezelő a döntés eredményéről a bejelentőt, illetve
Érintettet írásban tájékoztatja.
 
4. JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK
 
A) Az Érintett az adatkezeléssel szemben bármikor élhet észrevétellel, panasszal az Adatkezelőnél a fent megadott elérhetőségeken.
B) Az Érintett a sérelmezett adatkezeléssel szemben jogosult bírósági eljárás megindítására is a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt, amely eljárás illetékmentes, és amelynek során a bíróság soron kívül jár el.
C) A fentieken túlmenően az Érintett panasszal is élhet a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (NAIH) előtt.
 
Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.
Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 9-11.
Telefon: +36 1 391-1400
E-mail: [email protected]
Web: http://naih.hu
 
5. ADATBIZTONSÁG, ADATVÉDELEM
Az Adatkezelő ésszerű mértékű fizikai, műszaki és szervezeti biztonsági intézkedéseket alkalmaz a személyes adatok védelmére, különösen azoknak a véletlen, illetéktelen, törvénytelen megsemmisítése, elvesztése, megváltoztatása, továbbadása, felhasználása, elérése vagy feldolgozása ellen. Az Adatkezelő a személyes adatokhoz való ismert, és az Érintettre nézve magas kockázattal járó illetéktelen hozzáférés vagy azok felhasználása esetén haladéktalanul értesíti az Érintettet.
 
Az Adatkezelő, amennyiben érintetti személyes adat továbbítása szükséges, gondoskodik a továbbított adatok megfelelő védelméről, például az adatállomány titkosításával.
 
Az Adatkezelő megfelelő és rendszeres biztonsági mentésekkel is gondoskodik arról, hogy az Érintett
adatai a megsemmisüléssel vagy elvesztéssel szemben védve legyenek.
 
 
 
 
3. sz. melléklet a Visszaélésbejelentési szabályzathoz
 
A BEJELENTŐ TÁJÉKOZTATÁSA AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYOKRÓL
 
Jogszabályi háttér:
• a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: „Panasztörvény”) és
• a KÖNIGFRANKSTAHL Kft (székhelye: 2330 Dunaharaszti, Mechwart András u.1. – a továbbiakban: „Társaság” - visszaélés-bejelentési szabályzata (a továbbiakban: „Szabályzat”).
 
I. Mit lehet bejelenteni?
 
A Panasztörvény és a Szabályzat szerint a belső visszaélésbejelentési rendszerben (a továbbiakban: „Rendszer”) a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A korlát csak annyi, hogy a feltételezett visszaélésnek, jogellenes cselekménynek a bejelentő munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével kell összefüggésben lennie. Nem csak az uniós jogba, hanem a kizárólag a hazai jogszabályba ütköző cselekmény is bejelenthető, akkor is, ha az adott hazai jogszabály nem uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgál. A Rendszerbe bejelenthető jogsértések köre tehát nincs leszűkítve, ugyanakkor a bejelentő ... pontban körülírt védelmére vonatkozó rendelkezések kizárólag akkor alkalmazhatók, ha a feltételezett visszaélés a Panasztörvény 1. és 2. sz. mellékletében felsorolt uniós jogi aktusok hatálya alá tartozik, amelyek az alábbiak:
 
II. Mit jelent a jogellenes cselekmény?
 
A Panasztörvény e körben nem tartalmaz definíciót, de általában a jogszabályba ütköző cselekményeket, mulasztásokat, egyéb visszaéléseket tekinthetjük jogellenes cselekményeknek. Mivel a Panasztörvény tárgyi hatálya alá nem csak az uniós jogot, hanem a kizárólag a magyar jogszabályokat sértő visszaélések is beletartoznak, a jogsértés fogalma a hazai jogszabályba vagy uniós jogba ütköző cselekményt vagy mulasztást jelen, amely meghiúsítja a magyar jogszabályok vagy a kérdéses uniós jogi aktusok céljait vagy hatásait.
 
A visszaélések annak ellenére tartozhatnak a Rendszer hatáskörébe, hogy kivizsgálásuk, szankcionálásuk más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik (pl. a bűncselekményt megvalósító cselekmények kivizsgálása büntető igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik, de a foglalkoztató erre hivatkozással nem utasíthatja el a bejelentést, sőt indokolt esetben feljelentést is kel tennie). A munkaügyi bíróságra tartozó egyéni jogsérelmek is bejelenthetők, de ez nem helyettesíti a bírósági utat, legfeljebb egyeztető fórumként szolgál.
 
III. Ki tehet bejelentést?
 
Bejelentést tehet jellemzően a Társaság (meglévő, volt vagy jövőbeli) munkavállalója, tagja, az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő bizottsághoz tartozó személy, illetve a Társasággal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, irányítása alatt álló személy (pontos felsorolás a Panasztörvény 20. §-ában és a Szabályzat III/ B) fejezet a)-i) pontjaiban)
 
Aki a törvényben megjelölt jogviszonyt nem tud igazolni, az nem tehet bejelentést, ill. ha mégis tesz, úgy annak kivizsgálása mellőzhető. E szabály miatt a névtelen bejelentéseket – bár engedi a törvény -, de el kell utasítani, mert nem állapítható meg a bejelentési jogosultság.
 
A bejelentési jogosultságot megalapozó jogviszonyt a bejelentésben nem kell igazolni, ennek vizsgálatára a bejelentés kivizsgálásakor kerül sor.
 
IV. Hogyan lehet a bejelentést megtenni?
 
A bejelentést a Társaság kamarai jogtanácsosánál, dr. Szakács Ritánál (telefonszám: +36 20 980 6371) – a továbbiakban: „Bejelentővédelmi Megbízott”.
- elektronikus úton az [email protected] e-mail címre küldött levél útján, vagy
- postai úton, levélben dr. Szakács Rita jogtanácsos részére címezve, a Társaság 2330 Dunaharaszti, Mechwart András u. 1. szám alatti címére címezve, a borítékot „s.k” jelzéssel ellátva
- a Szabályzat 1. sz. mellékletének kitöltésével, a Bejelentővédelmi Megbízottnak személyesen átadva
 
lehet megtenni.
 
A bejelentés megtételekor a bejelentő az alábbi adatokat, információkat (a továbbiakban: „Bejelentés Tartalmi Elemei”) köteles megadni:
A bejelentési formanyomtatvány a Szabályzat 1. sz. mellékletét képezi. Ennek használata a bejelentés során nem kötelező, ugyanakkor a bejelentésnek a Bejelentés Tartalmi Elemeit tartalmaznia kell.
 
A bejelentés során a bejelentőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tényszerű tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. 
 
A rosszhiszeműen tett bejelentés továbbításra kerülhet az érintett személy és a hatáskörrel rendelkező hatóságok (harmadik személy) részére, amely polgári jogi és büntetőjogi következményekkel is járhat. 
 
A jóhiszeműen tett, de az eljárás során megalapozatlannak bizonyuló bejelentések esetén a vizsgálat harmadik személyek értesítése nélkül kerül lezárásra.
 
A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
a) a bejelentést azonosítatlan (névtelen) bejelentő tette meg,
b) a bejelentést erre nem jogosult személy tette meg (lsd. a III. pont),
c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve a
d) a közérdek, vagy nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
 
V. Hogyan és milyen határidővel történik a bejelentés kivizsgálása?
 
A Rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított 7(hét) napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldeni a bejelentő számára. 
 
A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az eljárási és adatkezelés szabályokról.
 
A Rendszer működtetője a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30(harminc) napon belül kivizsgálja. 
 
E határidőt különösen indokolt esetben – a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a határidő- meghosszabbítás indokairól kell tájékoztatni. A bejelentés kivizsgálásának határideje ez esetben sem haladhatja meg a 3(három hónapot.
 
A bejelentés kivizsgálása során a Bejelentővédelmi Megbízott kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.
 
VI. A bejelentés alapján hozott intézkedések
 
A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására.
 
Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.
 
A Bejelentővédelmi Megbízott a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről, és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja.
 
Az írásbeli tájékoztatás mellőzhető, ha a Bejelentővédelmi Megbízott a kivizsgálás eredményéről szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást tudomásul vette.
 
VII. Nyilvánosságra hozható-e a bejelentés a bejelentő által?
 
A bejelentő csak a jogszerűen megtett bejelentést hozhatja nyilvánosságra, ha ennek további egyé, a Panasztörvény 46. §-ában írt feltételei fennállnak.
 
A nyilvánosságra hozatal további feltétele, hogy a bejelentőnek igénybe kell vennie a Rendszert, azaz oda kell először bejelentést tennie, majd az elkülönített visszaélésbejelentési rendszerben lévő állami szervhez kell fordulnia. További feltétel még, hogy az első lépcsős Társaság vagy a második lépcsős állami szerv a Panasztörvényben meghatározott intézkedéseket határidőben ne tegye meg.
 
VIII. Milyen adatkezelési szabályok vonatkoznak a Rendszerre?
 
A Rendszer működtetése során adatkezeléssel érintett személy lehet:
a) a bejelentő,
b) az a személy, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és
c) az a személy, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.
 
Az érintetteknek csak az elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kezelhetők, a többit haladéktalanul törölni kell.
 
Az adatkezelés célja kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése lehet.
 
Az adatkezelés jogalapja a bejelentő vonatkozásában a hozzájárulása, a többi érintett vonatkozásában a jogi kötelezettség teljesítése. A bejelentő a bejelentés során megadott adatai fenti célból való kezeléséhez a bejelentés megtételével a hozzájárulását adja.
 
A bejelentő adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatók át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.
 
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt közölt és
 
- ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni. 
- alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek át kell adni.
 
Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, e személy számára nem lehet kiadni a bejelentő személyes adatait.
 
IX. Milyen védelmet élveznek a visszaélést bejelentők?
 
A Panasztörvény 8. alcíme tartalmazza a bejelentővédelem teljes arzenálját, ugyanakkor a törvénynek a visszaélést bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezései erős korlátozásokkal érvényesülnek.
 
A korlátok a következők:
 
1) a bejelentővédelem törvényi szabályai csak az uniós jog hatálya alá tartozó jogsértések bejelentőire vonatkoznak, ideértve azt az esetet is, amikor a bejelentő alapos okkal feltételezi, hogy bejelentése e körbe tartozik.
2) Az uniós jogon kívüli, hazai jogszabályt sértő jogcselekmény bejelentője kizárólag jogi segítségnyújtást igényelhet.
3) Csak jogszerűen megtett bejelentés esetén alkalmazhatóak a bejelentővédelmi intézkedések.
 
Az alábbi uniós jogi aktusokat és jogszabályokat érintő visszaélésbejelentés esetén illeti meg a bejelentőt a bejelentővédelem teljes arzenálja:
A bejelentővédelmi jogok: a hátrányos intézkedés tilalma
 
A Panasztörvény szerint minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,
 
a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
b) amelyet a bejelentési jogosultságot megalapozó jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
 
A Panasztörvény 41. § (2) bekezdése példálózva felsorolja a hátrányos intézkedésnek minősülő eseteket (pl. felmondás, csoportos létszámcsökkentés, bércsökkentés stb.)

Visszaeles_bejelentesi_szabalyat.pdf